EMLÉKEZZÉL AZ ÚTRÓL

Mikor útjainkra visszaemlékezünk,

Mint film, úgy pereg le az elmúlt életünk.
Láthatjuk a védő, óvó szeretetet,
Mellyel minket Urunk hűséggel vezetett.


De meg kell látnunk a múltnak a ködén át
Életünknek hűtlen, engedetlen voltát:
Sok, sok elkövetett és mulasztási bűnt,
Amely Krisztusunknak - nagyon sokba került!


Ha visszatekintek, látom a Golgotát,
Ahol Isten értem áldozta fel Fiát!
Halálra jutnék, ha számlálnád bűnömet,
De szeretsz s megmented az - életemet!

2008. december 7., vasárnap

M EH E T E K

MEGNYÍLOTT AZ ÚT ELŐTTEM,
MEHETEK SZABADON!
INDULHATOK ÖSSZETÖRTEN,

KESERVES UTAKON,
MEHETEK ADÓS SZOLGAKÉNT,
CIPELVE NYOMOROM.
KÖZELÍTHETEK REMÉNNYEL
HOZZÁD, HŰ KRISZTUSOM.

FUTHATOK HOZZÁD BOLDOGAN,
MERT TUDOM, HOGY SZERETSZ!
KERESZTED, DRÁGA VÁLTSÁGOD,
ŐRZI ÉLETEMET.
JÖVÖK HOZZÁD, MEGVÁLTÓMHOZ,
MERT TE VÉGIGJÁRTAD:
KORBÁCSOT, TÖVIST, SZEGEKET,
ÉRETTEM VÁLLALTAD!


1997. CS. B.

Nincsenek megjegyzések: