ŐSZI NAPTÁR
Pontosan tépődnek ki lapjai
Életem őszi naptárának.
Vékonyodó, rövid napjai mind
Közelítenek téli honának.
Most még aranyló ősz szépsége tart,
Kedvesen szétterül a tájon,
De hűvös szél cibálja naptáram,
Hogy egy lap ismét elszálljon!
Borzongást hozna mulandó éltem
S jönne sötétlő végzet felém.
Panaszolhatná remegő hangom:
Eddig?! - Ne tovább?! Miért éltem én?!
De nem! - Mert ott él szívemnek mélyén
Valakinek nagy - szeretete!
Aki meghalt, mert szeretett engem!
Ki elvisz engem az életre!
Ha visszanézek, láthatja szemem:
Szeretete őrzött, hordozott!
Ő! - A "bűngyűlölő, szent, nagy Isten"!
Érettem (egy Krisztussal) áldozott!
Mert szeret Ő engemet a bűnöst,
Nem akarja a halálunkat!
Önként jött Ő s halt értem és érted
Bízd rá jövendődet, sorsodat!
2006. okt. 6. CS. B.
EMLÉKEZZÉL AZ ÚTRÓL
Mint film, úgy pereg le az elmúlt életünk.
Láthatjuk a védő, óvó szeretetet,
Mellyel minket Urunk hűséggel vezetett.
De meg kell látnunk a múltnak a ködén át
Életünknek hűtlen, engedetlen voltát:
Sok, sok elkövetett és mulasztási bűnt,
Amely Krisztusunknak - nagyon sokba került!
Ha visszatekintek, látom a Golgotát,
Ahol Isten értem áldozta fel Fiát!
Halálra jutnék, ha számlálnád bűnömet,
De szeretsz s megmented az - életemet!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése