A Nagy Kérdés
" Megbocsáttattak a bűneid?"
Mondta-e már neked?
Összetörve és kifosztottan
Vitted-e már elé életed?
Oda, ahol nincs vád, nincs ítélet,
Csak szeretet vár ott és kegyelem
Ott Jézus vár reád egyedül,
Szeretete kiárad s vesz körül,
Új útra küld: féltőn, áldón, kedvesen:
Ne tétovázz többé gyermekem.
Megbocsáthatta-e bűneid?
Mert Ő vár szüntelen!
Nincs fogadó órája, napja,
Kínos, hosszú éjjen virrasztva,
Nappal teherrel megrakottan
Elébe roskadhatsz - elbukottan.
Reménykedve nézhetsz szemébe,
Bűnöd súlyos terhét letéve
S reád száll: - ítélet helyett kegyelem:
megbocsátottam néked gyermekem.
Megbocsátotta bűneid.
Többé ne vétkezzél.
Mint fogságból szabadult madár,
Dalolva és örvendezve száll!
Ezernyi bűn terhe, félelem
Lehullva már, nem kínoz szüntelen!
Megtért egy bűnös! - ÖRVEND A MENNY!
Életedre kiáradt a kegyelem!
Szava áldón szól és kísér téged el,
Így szó: Te az enyém vagy gyermekem!
1994
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése